Pancsova

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változatOldal küldése ismerősnekOldal küldése ismerősnek

 

PANCSOVA

 

 

Pancsova (szerbül: Панчево/Pančevo) város Szerbiában, a Vajdaságban, Belgrádtól 16 km-re, a Duna bal partján fekszik. A város a Dél-bánsági körzet központja.
 




Pancsova Városán kívül az alábbi települések tartoznak a községhez (zárójelben a szerb név áll):

Beresztóc (Banatski Brestovac)
Dolova (Dolovo)
Ferenchalom (Kačarevo)
Galagonyás (Glogonj)
Omlód (Omoljica)
Révújfalu (Banatsko Novo Selo)
Sándoregyháza (Ivanovo)
Tárcsó (Starčevo)
Torontálalmás (Jabuka)

 

Neve a közeli Ponyavica patak nevéből származik, az pedig a szerb ponjavica (= gyűszűvirág) főnévből. Ezt a betelepülő szlávok Pancsevóra alakították és ebből lett a ma használatos magyar neve. Valószínűleg az eredeti magyar elnevezést is innen nyerte a város, amit néhányan a „pancsol" szóból véltek eredeztetni.

Középkori magyar neve az ószláv eredetű Pancsaly.


Pancsova Város története:

1430-ban Panczal néven említik. Vidékén állott a honfoglalás idején Kövivár. 1660-ban fa erődítménye volt. Itt győzte le 1739. július 30-án Oliver Wallis császári tábornok a törököt. 1848. március 22-én magyar lakossága a forradalom mellé állt, július 15-én Rajacsics metropolita szerb sereggel bevonult, majd július 23-án lefegyverezte a magyar és német lakosságot. 1848. december 27-én itt halt meg Šupljikac szerb vajda. 1849. január 2-án itt ütközött meg Kiss Ernő tábornok Mayerhofer császári tábornok seregével.

1849. április 10-én itt aratott győzelmet Perczel Mór a szerbek felett. A 19. század végén szabad katonai város, a német bánsági ezred főtiszti központja. 1910-ben mint törvényhatósági joggal felruházott város Torontál vármegyéhez tartozott.

A város manapság jelentős vegyipari központ, ahol kőolajfinomító üzem található.
Bonyhád Városa 2010. március 15-én írt alá testvérvárosi szerződést Pancsova Városával.


Forrás:

Popis stanovništva, domaćinstava i Stanova 2002. Knjiga 1: Nacionalna ili etnička pripadnost po naseljima. Statistical Office of the Republic of Serbia. 2003. ISBN 86-84443-00-09.

Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, II. kötet, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1894.